A végelszámolás folyamata:

A cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. Határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról is.

A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül (aki a korábbi tisztségviselő is lehet).

Egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét.

A cég korábbi vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja, a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja, a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, illetve a munkavállalói érdekképviseletet tájékoztatja.

A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást, amelynek során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül - szükség szerint - értesíti a végelszámolás megindításáról:

a) a cég ingatlanának fekvése szerint illetékes földhivatalt a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,

b) ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,

c) az illetékes vámhatóságot, illetékhivatalt, nyugdíjpénztárat, továbbá, ha a cég engedélyköteles tevékenységet végez, az engedélyező hatóságot,

d) a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervezetet,

e) az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,

f) a cég bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet,

g) a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég részvételével működő társadalmi szervezeteket, alapítványokat,

h) a cég által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:

a) az adóbevallásokat,

b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót

c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz, a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

d) a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint

e) a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot.A végelszámoló a külön jogszabályban meghatározott módon köteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását a végelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak.

A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz.

A végelszámolás befejezését követően a cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel (ingyenes) együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.

Az átalakuló társaságok legfőbb szerve 2 alkalommal határoz az átalakulásról.

Az első alkalommal (1. dátum) döntés születik az átalakulás formájáról, a létrejövő társaság tagjairól, a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjáról (2. dátum), a könyvvizsgáló személyéről.

A második alkalommal (3. dátum) határoznak a vagyonmérleg-tervezetek és mellékleteik, valamint a létrejövő társaság létesítő okiratának elfogadásáról. /A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától (2. dátum) a végső döntés időpontjáig (3. dátum) nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap./

Az átalakuló társaság a Cégközlöny két egymást követő lapszámában köteles az átalakulásról közleményt közzétenni.

Az cégbejegyzést (4. dátum) követő 90 napon belül a cégbejegyzés fordulónapjával mind a jogelőd, mind a jogutód társaságoknak végleges vagyonmérleget kell készíteniük (5. dátum).