A kiválás során az átalakuló társaság – megváltozott vagyoni összetétellel és struktúrával – változatlan jogi státusszal tovább működik, és további egy vagy több jogutód társaság jön létre, amely(ek) új jogalanyként (új névvel, adószámmal, cégjegyzékszámmal) kezdi(k) meg tevékenységüket.

A megszűnő társaságtól vagyonmegosztással áttelepített valamennyi szerződéses és egyéb jognyilatkozatba foglalt jog és kötelezettség a jog erejénél fogva, automatikusan a jogutód társaságo(ka)t illeti, illetőleg az(oka)t terheli. Ez különös jelentőséggel bír azon szerzett jogok, vagy nagytömegű szerződéses állományok esetében, amelyek újrakötése a jogutód státusz nélkül komoly terhet róna az újonnan alakuló társaságra. Az átalakulás révén az adott vagyontömeg oly módon mozgatható át a jogutód társaság(ok)ba, hogy nem keletkezik vagyonátruházási illeték-, vagy értékesítés utáni forgalmi adó kötelezettség.

Az átalakulás lényegesen nagyobb költségekkel jár, mint egy új cég alapítása, azonban nagy előnye, hogy a kiválással létrejövő társaságok jelentős helyzeti előnnyel indulhatnak, amennyiben az átalakuló társaság addigi gazdasági eredményeire, vagyonára, szerzett jogaira építhetik működésüket.

A kiválást generálhatja egy nagyobb szervezet egyes tevékenységeinek kiszervezése, kisebb, hatékonyabb egységekre való bontása iránti igény.

Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy az átalakuló társaság tagjait öt évig felelősség terheli a jogelődnek a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásaiért.